Árvízi kockázati adatforrások Szlovákiában: hivatalos térképek, hidrológia és domborzat

Ki állítja elő az árvízi kockázati adatokat Szlovákiában

A szlovák árvízi nyilvántartást három közintézmény állítja elő, egymástól elkülönülő szerepben. A Slovenský vodohospodársky podnik, š. p. (SVP), a vízgazdálkodási szempontból jelentős vízfolyásokat kezelő állami vállalat készíti az árvízi veszélytérképeket (mapy povodňového ohrozenia) és az árvízi kockázati térképeket (mapy povodňového rizika). A szlovák környezetvédelmi minisztérium (MŽP SR) az illetékes hatóság: ő végzi az előzetes árvízi kockázatértékelést, hagyja jóvá a térképeket és az árvízi kockázatkezelési terveket, és jelenti őket az Európai Bizottságnak. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) üzemelteti a vízmércehálózatot, ad ki hidrológiai előrejelzéseket és figyelmeztetéseket, és nála vannak azok a vízhozam-statisztikák, amelyeken a térképezés alapul.

A jogi gerinc az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv, amelyet az árvízvédelemről szóló 7/2010 Z. z. törvény ültetett át a szlovák jogba. Az irányelv hatévente három terméket ír elő: előzetes árvízi kockázatértékelést, amely azonosítja a potenciálisan jelentős árvízi kockázatú területeket, ezekre a területekre árvízi veszély- és árvízi kockázati térképeket, valamint árvízi kockázatkezelési terveket. Szlovákia most a harmadik tervezési ciklusban tart: a 2024-es értékelés 2024 decemberében jelent meg, a frissített térképek határideje pedig 2025. december 22.

Az SVP térképei öt forgatókönyvre – Q5, Q10, Q50, Q100 és Q1000 – mutatják az elöntési határvonalakat (záplavové čiary), mindegyikhez attribútumként a méterben megadott vízmélységgel és a méter per másodpercben megadott vízsebességgel. Hidrodinamikai modellezéssel (a MIKE Flood család) készültek, és az SVP térképportálján, 1:10 000 munkaméretarányban érhetők el, a nemzeti térbeliadat-nyilvántartásban regisztrált WMS-réteggel. Az árvízi kockázati térképek ráteszik erre az érintett lakosságot, a gazdasági tevékenységet, a szennyezést okozható ipari létesítményeket, az ivóvízkivételeket, a fürdővizeket és a NATURA 2000 területeket.

Egy korlát minden másnál fontosabb. Hivatalos szlovák térkép csak az előzetes értékelésben azonosított területekre létezik: a 2024-es frissítésben 202 földrajzi területre, amelyek közül 126-nál fennálló jelentős kockázat van egy vízfolyásszakaszon, további 24-nél pedig valószínűsíthető. A Váh vízgyűjtőjére egyedül 82 ilyen terület jut. Mindenhol máshol nincs hivatalos szlovák árvíztérkép, és ez az a rés, ahol az európai rétegek, a nemzeti terepadatok és a modellezés veszik át a szerepet.

Az Árvízi Irányelv ciklusai Szlovákiában

A 2007/60/EK irányelv 2007. november 26-án lépett hatályba, és három határidőt szabott meg, amelyek mindegyike hatévente ismétlődik. Szlovákia első értékelése 2011-ben, az első térképek 2013-ban, az első tervek 2015-ben készültek el; a második ciklus mindhárom terméket megújította, a harmadik ciklus pedig folyamatban van. A 2024-es értékelés 1997 és 2023 közötti referencia-időszakot használt, és először vezette le a jelölt területeket hidrodinamikailag modellezett Q100 elöntésekből, nem pusztán irányadó elöntési határvonalakból.

Forrás: A határidők a 2007/60/EK irányelv 4., 6., 7. és 14. cikkelye, valamint a 2024-es szlovák előzetes árvízi kockázatértékelés alapján.

Adatforrások jegyzéke

A táblázat felsorolja az összes olyan nyilvános adathalmazt, amely egy szlovákiai cím árvízi kockázatának elemzéséhez felhasználható, a hivatalos nemzeti térképektől az európai és műholdas adatokig, amelyek a térképezetlen területeket fedik le. Amennyiben egy közzétevő az általunk ellenőrzött oldalakon nem tüntet fel licencet, ezt a licenc oszlopban jelezzük ahelyett, hogy feltételezésekbe bocsátkoznánk.

A forrásjegyzékben megnevezett közzétevők adatai alapján összeállítva; a felbontás és a licenc az adott közzétevő által meghatározottak szerint.

Mit jelent az öt forgatókönyv

A visszatérési idő hosszú távú átlag, nem menetrend: a Q100 árvíznek egy adott évben nagyjából 1 a 100-hoz esélye van arra, hogy elérjék vagy meghaladják. Az irányelv három valószínűségi osztályt kér, a pontos visszatérési időket pedig az egyes országokra bízza. A szlovák jog a kis valószínűségű forgatókönyvet átlagosan 1 000 évente vagy ritkábban visszatérő árvízben, a közepeset nagyjából 100 évente, a nagyot nagyjából 10 évente visszatérőben rögzíti, az SVP pedig a finomabb fokozáshoz hozzáteszi a Q5-öt és a Q50-et. A szlovák térképeken nincs Q20 réteg, amit érdemes tudni a szomszédos országokkal való összehasonlításkor.

A forgatókönyv-osztályok forrása a 2007/60/EK irányelv és a 7/2010 Z. z. törvény 6. §-a; a forgatókönyvek listája az SVP veszélytérképeiből, a Kassai Kerület (Košický samosprávny kraj) újraközlésében.

Terep: a DMR 5.0 és amit megváltoztat

Minden árvíztérkép csak annyit ér, amennyit a terep, amelyre rajzolják, és Szlovákia terepe szokatlanul jól mért. Az Úrad geodézie, kartografie a katastra SR (ÚGKK) 2017. november 13. és 2022. június 25. között, 42 ütemben, légi LiDAR-ral (légi lézerszkenneléssel) szkennelte végig az egész országot, és 2023. május 31-én készült el a belőle levezetett terepmodell, a DMR 5.0. A specifikáció legalább négyzetméterenként 5 pontos pontsűrűséget és a modellre legfeljebb 0,25 m magassági hibát írt elő; az elért értékek ennél sokkal jobbak lettek: az utolsó visszaverődések sűrűsége négyzetméterenként 15 és 52 pont között, a DMR 5.0 magassági hibája pedig ütemtől függően 0,02 és 0,16 m között alakult.

A termékek: 1 m-es, csupasz terepet ábrázoló raszter (DMR 5.0), 1 m-es, az épületeket és a növényzetet is tartalmazó felületmodell (DMP 1.0), valamint osztályozott pontfelhők. 2023. július 1. óta az egész országot lefedő ZIP-csomagok ingyenesen letölthetők, a licenc CC BY 4.0-ra változott az ÚGKK SR forrásmegjelöléssel, kis kivágatok a ZBGIS térképkliensből exportálhatók, és WMS-szolgáltatások is követték. 2022-ben szigorúbb specifikációval indult a második szkennelési ciklus (négyzetméterenként legalább 15 pont, 73 ütem nagyjából 12 év alatt), így a terep tovább fog javulni.

Az árvízi munkában a terepmodellnek három feladata van. Meghatározza az ártér geometriáját, amelyen az SVP térképei mögött állókhoz hasonló hidrodinamikai modellek vezetik át a vizet. Lehetővé teszi, hogy a modell felbontsa azokat a kis vízfolyásokat és helyi mélyedéseket, amelyeket egy 30 m-es globális modell elsimít; a Copernicus DEM GLO-30, amelynek magassági hibája 90 %-os megbízhatóság mellett 4 m alatt van, inkább tartalék, mint helyettesítő. Mivel pedig a kiemelkedő vonalas elemek, például a töltések 1 m-en megjelennek, lehetővé teszi az árvízvédelmi művek felmérését ott, ahol nincs nyilvántartás az árvízvédelmi töltésekről.

Európai és műholdas rétegek

A JRC Európára és a mediterrán medencére készült folyami árvízi veszélytérképei (Dottori és mtsai, 2022) a legtöbbet használt páneurópai réteg. Elöntési kiterjedést és vízmélységet adnak 100 m-es felbontásban 10, 20, 50, 100, 200 és 500 éves visszatérési időkre, a LISFLOOD hidrológiai modellel és a LISFLOOD-FP hidraulikai modellel előállítva, amelyek az EFAS-t is hajtják, és CC BY 4.0 alatt jelennek meg. Szlovákiai használatukat két megkötés szabályozza: csak az 500 km²-nél nagyobb felvízi vízgyűjtőjű folyókra terjednek ki, így a Duna, a Váh, a Hron, a Hornád, a Bodrog és nagyobb mellékvizeik benne vannak, a legtöbb szlovák villámárvizet okozó kis vízfolyások viszont nem, és árvízvédelmi művek nélküliek, vagyis figyelmen kívül hagyják a gátakat és a többi helyi védművet. Maga a JRC is kimondja, hogy ezek nem hivatalos árvízi veszélytérképek.

Az Európai Árvízfigyelő Rendszer (EFAS) a Kopernikusz Veszélyhelyzet-kezelési Szolgáltatás (Copernicus EMS) előrejelző ága. A megbízott szervezet a JRC, a hidrológiai előrejelző számítóközpontot pedig az ECMWF működteti; a rendszer 15 napra előre ad folyami árvízi valószínűségeket, villámárvíz-mutatókat és négy hónapra előre szóló szezonális kitekintéseket. Hatóságoknak szóló korai előrejelző termék, nem veszélytérkép, de a klimatológiai visszatérésiidő-küszöbei azok, amelyekhez a JRC térképei és sok nemzeti szolgálat kalibrál.

A megfigyelt árvizek a Kopernikusz Veszélyhelyzet-kezelési Szolgáltatástól származnak. A Rapid Mapping az aktivált eseményekre határolja le az elöntött területeket, a Global Flood Monitoring pedig minden Sentinel-1 radarátvonulást rendszerezett árvízi archívummá dolgoz fel, amely 2015-ig nyúlik vissza. A Boris vihar után a szlovák környezetvédelmi minisztérium a nemzeti geoportálon újraközölte a Morava, a Myjava és a Duna vízgyűjtőjére vonatkozó Kopernikusz elöntési térképeket, ezért 2024 szeptembere a legjobban dokumentált friss esemény bármely szlovák modell validálásához. Az európai készletet az EU-Hydro folyóhálózat és az EEA Flood Risk Areas Viewer egészíti ki, amely azokat a területeket mutatja, amelyeket az egyes tagállamok az irányelv alapján jelentettek.

Referenciaárvizek a nyilvános forrásokban

A 2024-es előzetes értékelés egyben a szlovák árvizek legjobb összefüggő krónikája is: 1997 és 2023 között évről évre bemutatja a csapadékot és az árvizeket, és összesíti azokat a napokat, amelyeken árvízi készültséget hirdettek. A legtöbb vitát két esemény horgonyozza le. A 2010. májusi és júniusi árvizeket a nyilvántartás legcsapadékosabb éve előzte meg: az éves csapadék 1 255 mm volt, a sokéves átlag 165 %-a, a májusi összeg pedig 235 mm, a havi átlag 309 %-a, ami szinte az egész országban elöntést váltott ki. A 2024. szeptemberi Boris vihar a Dunát Pozsonynál szeptember 17-én 970 cm-re emelte, elöntötte Devínt, Devínska Nová Vest, Stupavát, Pezinokot és Jablonicát, és ez volt az első olyan nagy esemény Szlovákiában, amelyet a Kopernikusz műholdas térképezés teljes egészében megörökített.

MŽP SR, Predbežné hodnotenie povodňového rizika v SR, aktualizácia 2024; Wikipedia, 2024 Central European floods.

Hogyan ellenőrizhető egy szlovák cím

Egy ingatlan védhető árvízi kockázati képéhez hat lépés vezet, és mindegyik a fenti források egyikéhez kötődik.

1. 1

   Az okres megkeresése az SVP portálon

   Meg kell nyitni az SVP térképportálját, ki kell választani az okrest, és meg kell keresni a földrészletet. Ha a földrészlet feltérképezett területen belül van, legfeljebb öt elöntési határvonal látszik; a vízmélység és a vízsebesség attribútumait az épület beépített területénél kell leolvasni, nem a telekhatáron.

2. 2

   Először a Q100-at, majd a Q1000-et kell olvasni

   A Q100 az a referencia-forgatókönyv, amelyet a kockázati területek nyilvántartása, a tervezési gyakorlat és a legtöbb underwriting-szabály használ. A Q1000 a fennmaradó legrosszabb esetet mutatja meg, ami a pincéknél, a kritikus szolgáltatásoknál és minden gát mögötti dolognál számít.

3. 3

   Ellenőrizni kell, benne van-e a szakasz a 2024-es nyilvántartásban

   Az előzetes értékelésben rá kell keresni a vízfolyásra és a településre. Az a szakasz, amely fennálló jelentős kockázattal szerepel, a referencia-időszakban elöntés alá került, vagy a modell Q100-nál elönthetőnek mutatta; az a szakasz, amely nincs a nyilvántartásban, egyáltalán nem rendelkezik hivatalos térképpel, ami nem ugyanaz, mint hogy nincs kockázat.

4. 4

   Meg kell nézni a vízmércét és a figyelmeztetéseket

   A SHMÚ oldalán meg kell keresni a legközelebbi vízmérceállomást és az aktuális hidrológiai figyelmeztetési fokozatot. A települési árvízvédelmi tervben meghatározott árvízi készültségi fokozatok mondják meg, melyik szakasznál indul a helyi beavatkozás.

5. 5

   A térképezetlen szakaszok kitöltése európai rétegekkel

   A nyilvántartáson kívüli nagy folyóknál a JRC 100 m-es térképeit kell használni, észben tartva, hogy azok figyelmen kívül hagyják a védműveket. A kis vízfolyásokra nincs kész térkép; az egyetlen lehetőség a DMR 5.0-ra épülő terepalapú modell.

6. 6

   Validálás megfigyelt árvizekkel

   Minden modellezett elöntést össze kell vetni a 2024. szeptemberi Kopernikusz térképekkel vagy az értékelésben szereplő árvízi krónikával. Az a térkép, amely kihagy egy dokumentált árvizet, hibás, bármit mond is a visszatérési ideje.

Hogyan kombinálja ezeket a forrásokat egy modell

Az ingatlanszintű árvízmodell ott, ahol vannak hivatalos térképek, azokat tekinti alapigazságnak, ahol pedig nincsenek, kalibrációs célnak. A Bytero megközelítése az, hogy modellezett vízhozamokat vezet végig az 1 m-es országos terepen, a feltérképezett szakaszba eső címeknél hozzácsatolja az SVP forgatókönyv-vonalait és a 2024-es nyilvántartást, a nagy folyókhoz a JRC rétegeit használja, és az eredményt műholdas megfigyelésű árvizekhez – például a 2024. szeptemberihez – méri, mielőtt bármilyen számot közzétenne. A piaconkénti elérhetőséget a Lefedettség oldal sorolja fel.

Kérdések