Bytero/Jogi és adózási útmutatók/Építményadó és telekadó
Adók és illetékek

Építményadó és telekadó 2026: ki, mennyit és mikor fizet

Az építményadó és a telekadó egy évenkénti helyi adó, amit az ingatlan tulajdonosa fizet a települési önkormányzatnak. Az adó alanya az, aki a naptári év január 1-jén a tulajdonos. Adatbejelentést csak a tulajdonszerzést vagy egyéb változást (pl. használatbavétel) követő év január 15-ig kell tenni. Az adót jellemzően két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Az adó mértékét minden önkormányzat saját rendeletében határozza meg.

Olvasási idő: 6 perc

Mi az építményadó és a telekadó?

Az építményadó és a telekadó két különálló helyi adó, amelyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályoz. Az adóból származó bevétel a települési önkormányzat költségvetését illeti meg, nem a központi államháztartást.

Az adó két fő típusra oszlik: az építményadót az épületekre (lakóház, lakás, üdülő, iroda, üzlethelyiség) kell fizetni, míg a telekadót a beépítetlen belterületi földrészletekre. Mindkét adónem mértékét, valamint az esetleges kedvezményeket és mentességeket az illetékes települési önkormányzat állapítja meg a saját rendeletében, ezért a fizetendő összeg településenként jelentősen eltérhet.

Ki az adó alanya?

Az adó alanya (adókötelezett) az a személy vagy szervezet, aki az ingatlan-nyilvántartás szerint az adóév január 1-jén az ingatlan tulajdonosa. Az év közbeni tulajdonosváltás az adott évi adókötelezettséget nem érinti.

Telekadó

A telek tulajdonosa

A telekadót a telek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa fizeti. Állami vagy önkormányzati tulajdonú telek esetén a vagyoni értékű jog (pl. vagyonkezelői jog) jogosultja lehet az adó alanya.

Építményadó

Az építmény tulajdonosa

Az adót az építmény (lakás, ház, iroda) tulajdonosa fizeti. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok, de megállapodással egy adózót is kijelölhetnek.

Lakás

A lakás tulajdonosa

A lakás utáni építményadót a lakás tulajdonosa fizeti. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak egyetemlegesen adóalanyok, ami azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a teljes adóösszeg.

Hogyan számítják ki az adót?

Az adó alapja lehet az ingatlan hasznos alapterülete (Ft/m²) vagy korrigált forgalmi értéke (az érték %-a). A legtöbb önkormányzat az alapterület-alapú adóztatást alkalmazza. A törvényi maximumokat a Htv. évente valorizálja, de a konkrét mértéket az önkormányzatok határozzák meg.

TípusAdó alapjaTörvényi maximum (2025)Jellemző mérték nagyvárosban (orientációs)
Lakás, lakóházhasznos alapterület (m²)2 544,7 Ft/m²/év1 200 – 2 400 Ft/m²/év
Kereskedelmi építményhasznos alapterület (m²)2 544,7 Ft/m²/év1 800 – 2 500 Ft/m²/év
Építési telekterület (m²)468,7 Ft/m²/év200 – 450 Ft/m²/év
Kert, egyéb területterület (m²)468,7 Ft/m²/évAz önkormányzatok gyakran adnak mentességet.

A konkrét adómértékeket ellenőrizze a helyi önkormányzat adórendeletében. A „Jellemző mérték” oszlopban szereplő összegek tájékoztató jellegűek, és függhetnek a településrésztől, övezeti besorolástól és az építmény korától is.

Mikor és hogyan kell adatbejelentést tenni?

Adatbejelentést (nem adóbevallást) csak akkor kell tenni, ha az előző évben az adókötelezettséget érintő változás történt: vétel, eladás, ajándékozás, öröklés, használatbavételi engedély kiadása, bontás vagy az ingatlan jellegének megváltozása. Ha nem történt változás, az önkormányzat a korábbi adatok alapján automatikusan kiveti az adót.

  1. 1

    Ellenőrizze, hogy van-e bejelentési kötelezettsége

    Akkor kell adatbejelentést tennie, ha 2025-ben ingatlant szerzett (vásárolt, ajándékba kapott, örökölt), vagy egy újonnan épült ingatlana használatbavételi engedélyt kapott. Ingatlanszerzés esetén a földhivatali bejegyzés dátuma számít.

  2. 2

    Töltse le a nyomtatványt

    Az egységes nyomtatványt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjáról vagy az illetékes önkormányzat weboldaláról töltheti le. A nyomtatvány neve évente változik, pl. „26ADO...” a 2025-ös változások bejelentésére.

  3. 3

    Töltse ki a megfelelő részeket

    A nyomtatvány külön részeket tartalmaz a telekadóra és az építményadóra. Csak a releváns adatlapokat kell kitölteni. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadot is fel kell tüntetni.

  4. 4

    Csatolja a szükséges dokumentumokat

    A bejelentéshez csatolni kell a tulajdonszerzést igazoló okirat másolatát (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, jogerős hagyatékátadó végzés) és egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot. Új építés esetén a használatbavételi engedély másolata szükséges.

  5. 5

    Nyújtsa be január 15-ig

    Az adatbejelentést a változást követő év január 15-ig kell benyújtani az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ezt megteheti személyesen, postán vagy elektronikusan az Önkormányzati Hivatali Portálon (OHP) keresztül, Ügyfélkapu azonosítással.

  6. 6

    Várja meg a határozatot

    Az önkormányzat a bejelentés alapján határozatban állapítja meg a fizetendő adó összegét, a fizetési határidőket és a számlaszámot. A határozatot postai úton vagy az elektronikus tárhelyre kézbesítik.

Az adó fizetése

Az adót általában két egyenlő részletben kell megfizetni: az elsőt március 15-ig, a másodikat pedig szeptember 15-ig. Ha az éves adó összege nem éri el az 5 000 forintot, akkor az egészet az első határidőig kell befizetni.

A fizetés történhet banki átutalással a határozatban megadott önkormányzati adószámlára, vagy csekken (ha az önkormányzat küld). Az átutalás közleményében mindig fel kell tüntetni az adózó azonosítóját vagy az adószámot.

Fontos: A határidőre be nem fizetett adó után az önkormányzat késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont. Tartós nemfizetés esetén az adóhatóság adóvégrehajtási eljárást indíthat.

Adómértékek a főbb városokban (tájékoztató, 2026)

A konkrét összegek kerületenként, városrészenként vagy adóövezetenként eltérhetnek. A pontos számokért keresse fel az illetékes önkormányzat honlapján közzétett helyi adórendeletet.

Budapest

Kerületenként eltérő

Lakás építményadója: kb. 1 500 – 2 500 Ft/m²/év. A legmagasabb adómértékek a belső kerületekben (pl. V., VI., XIII.) jellemzőek. A fizetési határidők egységesek.

Debrecen

Övezeti besorolás szerint

Lakás építményadója: kb. 1 200 – 1 900 Ft/m²/év. A város különböző adóövezetekre van osztva, a belvárosban magasabbak a tételek. A fizetési határidők március 15. és szeptember 15.

Szeged

Differenciált mértékek

Lakás építményadója: kb. 1 100 – 1 800 Ft/m²/év. Szeged is alkalmaz övezeti és funkció szerinti differenciálást. A fizetési határidők itt is március 15. és szeptember 15.

Adómentesség és kedvezmények

A Htv. és az önkormányzati rendeletek bizonyos esetekben mentességet vagy kedvezményt biztosíthatnak:

  • Az állam, az önkormányzatok és az egyházak tulajdonában lévő ingatlanok.
  • A szükséglakások.
  • A műemlék épületek (az önkormányzat döntése alapján).
  • Az önkormányzat rendeletben további mentességeket és kedvezményeket állapíthat meg, például szociális alapon, nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak vagy az ingatlan használatának célja szerint (pl. ha az a tulajdonos állandó lakóhelye).

Források

Gyakran ismételt kérdések

Az adó mértéke kerületenként eltérő, jellemzően 1 500 és 2 500 Ft/m²/év között mozog. Egy 70 m²-es lakás esetében ez évi kb. 105 000 – 175 000 Ft adót jelent. A pontos mértéket az illetékes kerületi önkormányzat adórendelete tartalmazza.

Az adatbejelentést a változást (pl. vásárlás) követő év január 15-ig kell benyújtani. Ha 2025-ben vásárolt lakást, a bejelentést 2026. január 15-ig kell megtennie. Ha nem történt változás, nem kell újabb bejelentést tenni, az adót automatikusan kivetik.

Az adókötelezettség szempontjából a január 1-jei állapot a döntő. Ha márciusban vásárol egy lakást, az adásvétel évében az adót még az eladó fizeti. Ön mint új tulajdonos csak a következő évtől, január 1-jétől lesz adókötelezett.

Igen. Az ajándékozás is tulajdonszerzésnek minősül, ezért az új tulajdonosnak a szerződéskötést követő év január 15-ig adatbejelentést kell tennie. A csatolandó dokumentum az ajándékozási szerződés és a tulajdoni lap.

Az építményadó egy évente fizetendő helyi adó, amelyet az ingatlan birtoklása után kell fizetni. Ezzel szemben a visszterhes vagyonátruházási illeték egy egyszeri, állami bevételt képező illeték, amelyet az ingatlan megszerzésekor (vásárláskor) kell megfizetni. Mértéke általában a vételár 4%-a.

Banki átutalással az önkormányzat határozatában megadott adószámlára, vagy az önkormányzat által esetlegesen küldött csekken. Az átutalás közlemény rovatában mindig fel kell tüntetni az adóazonosító jelet vagy adószámot.

A fizetési határidő elmulasztása esetén az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel (jegybanki alapkamat + 5 százalékpont). Ismételt felszólítások után az önkormányzat adóvégrehajtási eljárást indíthat, amely akár az ingatlan jelzáloggal való megterheléséhez is vezethet.

Igen, a legtöbb önkormányzat a saját rendeletében biztosít kedvezményeket vagy teljes mentességet, például nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, alacsony jövedelműeknek vagy egészségkárosodottaknak. A kérelmet az adatbejelentéssel együtt vagy külön eljárásban lehet benyújtani az önkormányzathoz.

Határozza meg ingatlana értékét

A Bytero Engine a piaci adatok alapján határozza meg a lakások, házak és telkek aktuális forgalmi értékét.

Bytero megnyitása